OKJ szám:
FEOR szám:
Tanfolyam hossza:
A képzés megkezdésének szükséges feltételei
Iskolai előképzettség:
Kompetencia:
Szakmai képzettség:
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:
Pályaalkalmassági követelmények:
Szakmai alkalmassági követelmények:
Beiratkozás
Beiratkozáshoz szükséges:
  • Egészségügyi alkalmassági igazolás
  • Az OKJ tanfolyam díjának első részlete
  • 8. osztályos bizonyítvány +2 db fénymásolat
Részletes leírás

A gazda tanfolyamról bővebben:
A népességnövekedéssel együtt járt a mezőgazdasági termelés lényegi átalakulása. A megművelt földterület nagyságának növekedésénél döntőbb változást jelentett a földművelés technikájának változása. Az új nehézekével új területmérték született, a hold, az a terület, amelyet egy nap alatt fel lehetett szántani. A gazda a szántásra ökröket és lovakat egyaránt használt. A fojtó nyakhám helyett a szügyhám terjedt el, ennek alkalmazásával a gazda az igavonó állatok erejét akár megötszörözhette, a gazda a patkolással pedig megelőzte, hogy a lovak patája idő előtt elkopjon. A borona használatával a gazda az elszórt vetőmag eloszlását tette egyenletesebbé. A földművelés hajnalán a gazda a vad talajváltó (parlagoló, legelőváltó) rendszert alkalmazta, amikor is addig műveltek egy területet, amíg az ki nem merült, majd újat törtek fel helyette. Az egyre korlátozottabb földterület kikényszerítette a gazdákból a földek ésszerűbb kihasználását. Nyugaton a gazda kezdetben a kétnyomásos művelést használta. Ebben a földeket két részre, nyomásra osztották: az egyikbe gabonát vetettek, a másikat ugaron hagyták, itt legeltették gazdák az állatokat. Az ugar volt a tulajdonképpeni “nyomás”, amely arra utal, hogy az ugart a legelő állatok megtaposták, megnyomták – és természetesen trágyázták is. Az ugar nem műveletlen földet jelentett, mint a parlag, mert azt a gazda többször is felszántotta, előkészítette a következő évi vetésre. A kétnyomásos gazdálkodást Nyugaton lassanként kiszorította a háromnyomásos földművelés. Ebben a rendszerben a gazda a földet három egyforma részre osztotta. Az elsőbe a gazda ősszel gabonát vetett (búzát, rozsot), a másodikba tavasszal árpát, zabot vagy zöldséget (babot, borsót, lencsét), a harmadik nyomást pedig ugaron hagyták. A gazda a vetéstervet évente forgatta, így megmaradt a talaj termőképessége. A nyomáskényszert erősítette, hogy a szántók nemcsak nyomások, hanem dűlők szerint is szerteszét feküdtek a falu határában, vagyis a háromnyomásos gazdálkodás esetében a falu határát nem két szántóra osztották, hanem annyi dűlőre, amennyit a természeti környezet megkívánt. A dűlőket a gazdák száma szerint tovább parcellázták, egy-egy gazdának tehát a falu határában annyi parcellája volt, ahány dűlőt kialakítottak. A földhasználat e rendszere miatt elképzelhetetlen volt, hogy valaki saját elképzelése szerint vessen és arasson parcelláján. A nyomáskényszer tehát szigorúan megszabta a faluban élő gazdák munkavégzési rendjét. Ezeknek az újításoknak köszönhetően csökkent a parlagföld aránya, növekedett a termésátlag, az elvetett gabonamag kétszerese helyett már négy-ötszörösét lehetett learatni. Míg a talajváltó gazdálkodásban egy gazda eltartásához kb. 9 hektár föld kellett, addig a háromnyomásos gazdálkodásban ehhez már elegendő volt másfél hektár! A bőségesebb termés változatosabbá tette a táplálkozást, csökkentette az éhínségek veszélyét. Sőt már felesleg is keletkezett, amit piacra vihetett a gazda. A gazdáknak a gabona mellett a legfontosabb árucikk a bor volt, amelynek termesztésével egész tájegységek foglalkoztak. A felesleg a városok piacaira áramlott, ez már képes volt eltartani azt az egyre gyarapodó kézműves, városlakó réteget is, amely nem foglalkozott földműveléssel. A természeti gazdálkodás egyeduralma megtört, a városok piacai megélénkültek, a pénzforgalom jelentősen megugrott, egyszóval az árutermelő gazdálkodás szép lassan teret nyert Nyugat-Európában. A gazda a mezőgazdaság a termelőszféra azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést. A mezőgazdasági termelés folyhat a gazda önellátó, tőkés illetve kollektív keretek között. A gazda a mezőgazdasági termékeket önellátásra és eladásra is termelheti.A mezőgazdasági termelés eredményessége döntő mértékben a gazda emberi tényezőjétől függ. Napjainkban a gazdának kiemelt szerepe van a környezetkímélő termelésben. MIT CSINÁL EGY GAZDA???? A gazda szerteágazó tevékenységet végez, hiszen egyszerre tartoznak fennhatósága alá a növénytermesztés, az állattartás, valamint a kertészet meghatározott területei és munkakörei. A gazda a mezőgazdasági gépek és berendezések üzemeltetését és karbantartását végzi. A gazda általános mezőgazdasági szakismerettel, a mezőgazdasági munkák végzéséhez szükséges elméleti, fizikai és gyakorlati felkészültséggel, vállalkozói tevékenységhez szükséges alapismeretekkel is rendelkezik. Mezőgazdasági szakember - gazda -, aki a mezőgazdasági termelési munkákat gazdaságos, környezetkímélő technológiákkal képes elvégezni.A gazda talaj-előkészítést végez. A talaj termőképességének fenntartásával kapcsolatos feladatokat látja el a gazda. A gazda gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztési alapfeladatokat lát el.Tartástechnológiai feladatokat állatjólléti és -higiéniai feladatokat végez. A gazda gépet, épületet, építményt karbantart, egyszerű javítást végez. A gazda kereskedelmi tevékenységet Vállalkozási, szervezési és ügyviteli tevékenységet végez. A gazda önálló agrárgazdasági vállalkozást működtet alternatív jövedelem-kiegészítő tevékenységet folytat valamint, növényápolást is végez.

Elmélet és gyakorlat aránya: 30% / 70% A Gazda okj programban előírt szakmai gyakorlat igazolása az Ön által választott helyen is lehetséges.

A képzés moduljai
  • 11500-12 - Munkahelyi egészség és biztonság
  • 11499-12 - Foglalkoztatás II.
  • 11497-12 - Foglalkoztatás I.
  • 11002-12 - Gazda kiegészítő tevékenységei
  • 11001-12 - Agrárkereskedelem, vállalkozás és ügyvitel
  • 11000-12 - Mezőgazdasági géptan
  • 10999-12 - Kertészeti alapok
  • 10998-12 - Növénytermesztés
  • 10997-12 - Állattartás
A vizsga részletei

A Gazda okj szakképző vizsgára bocsátás feltétele a sikeres modulzáró vizsga, mely szóbeli, írásbeli és gyakorlati részt egyaránt tartalmaz.
A képzésre vizsgagaranciát vállalunk!

A bizonyítvány részletei

A Gazda tanfolyam sikeres elvégzése után a résztvevők államilag elismert Gazda bizonyítványt kapnak. EUROPASS a vizsga után térítés ellenében igényelhető!

Időpontok
2016-07-26
2016-08-30
2016-09-27
2016-10-25
2016-11-29
2017-01-31

Beiratkozás

Az OKJ-s képzéseinkre és tanfolyamainkra beiratkozhat minden héten:

kedden 17-19 óráig

Oktató Központunk címe:
1081. Bp. Kiss József u. 8. fszt. 5. 23-as csengő

Püspöki István
Elérhetőség: 06-20-44-77-511

 

Ugrás a Gazda E: 000384/2014/A023 tanfolyam adatlap tetejére


közérdekű információk:
MODULOS RENDSZERBEN VÉGZETT JELENTKEZŐK A TELJESÍTETT MODULOKBÓL FELMENTÉST KÉRHETNEK!A TANDÍJBÓL KEDVEZMÉNYT BIZTOSÍTUNK!!!!
Az Uniós tagállamokban keresett szakemberek (vendéglátó, kereskedelmi és építőipari szakmák) szakképzésével foglalkozunk.
Európai Uniós Bizonyítványt nyújtó képzéseink (EUROPASS) lehetővé teszik az Uniós tagállamokban a munkavállalást és a saját vállalkozást.